Képes beszédlottó
A Képes beszédlottó a magyar beszédhangok helyes kiejtésének elsajátítását és begyakorlását elősegítő eszköz, olyan játék, amivel szinte végtelen varációjú gyakorlat végezhető. Az alapváltozatokon kívül (kiejtésgyakorlás utánmondással, hangkeresés és felismerés a szóban, beszédhangok differenciálása, csoportosítás fogalomkörök szerint, lottójátékok, olvasásgyakorlás stb.) a pedagógus számos változatot gondolhat ki, figyelembe véve a gyermekek nyelvi szintjét, a csoport dinamikáját.
Az 500 fogalmat tartalmazó lottótáblák, lottóképek és szó-képek az elemi osztályokban igen hatékony eszközök az anyanyelvi tevékenységeken. A dobozban elhelyezett taneszköz 25 táblán 5×4-es sorokban elrendezett színes képekből áll, amelyeket kártyákon megismételünk, és szókártyákkal kiegészítünk.
1. Mit fejleszt?
– alapkompetenciákat:
– óvodában a nyelvi kommunikációs képességek területén: a fonematikus hanghallás, beszédértés és a szóbeli kifejezőképességek fejlesztését,
– elemi osztályokban: a szóbeli közlés megértését (beszédészlelés), a szóbeli kifejezőképességet (beszédprodukció), az írott szöveg megértését, az írásbeli kifejezőképességet,
– figyelmet,
– bővíti a szókincset (olyan kifejezések által is, amelyeket nem használunk gyakran a mindennapi életben).
2. Mikor használható?
Didaktikai tevékenység bármely szakaszában, mivel polivalens rendelkezéssel bír:
-reggeli beszélgetés során,
-tanórán,
-napközis foglalkozásokon egyénien, párban vagy csoportban,
-egyéni fejlesztésben.
3. Célcsoport:
– 5-6 éves óvodások
– elemi osztályosok
Előnye, hogy egy-egy foglalkozáson a különböző képességű gyermekeket párhuzamosan lehet egyénileg fejleszteni.
4. Leírás:
Az ötszáz fogalom nagy része az alapszókincs körébe tartozik. A lottótáblákon a képek más-más színű mezőn találhatók:
– piros: a hang vagy a betű a szó elején
– kék: a hang vagy a betű a szó közben
– zöld: a hang vagy a betű a szó végén
– sárga: a hang vagy a betű kétszer fordul elő a szóban, egymástól távol vagy egymás mellett.
Az alapszínek a kis kártyákról már elmaradnak. Ez jelzi, hogy a hang helyének meghatározását a könnyítő funkciótól minél előbb el kell vonatkoztatni. A cél, hogy a gyermek hangzás után határozza meg a hang helyét a szóban hallási figyelmének aktivizálásával.
Hangonként egy lottótáblán húsz szó szerepel. A lottójáték alapja a nagy táblák (alaplapok) és a hozzájuk tartozó kis kártyák egyeztetése, vagyis a kártyák felkerülnek az alaplapra, amit minden esetben beszéd kísér. Így a pedagógus javítja az esetleges kiejtési hibákat. A felrakás módja a játék céljának megfelelően módosul.
Legismertebb változata lottójátéknak, amikor a kihúzott tárgyképet, vagy szókártyát a gyermek megnevezi, kimondja, és felrakja a táblára az ugyanolyan képre.
5. A munkacsoport tapasztalatából:
A beszédlottó a kreatív pedagógus számára szinte végtelen variációjú gyakorlat lehetőségét kínálja, figyelembe véve a gyerekek nyelvi szintjét, a csoport összetételét.
1. A pedagógus megnevezi a képeket, némelyiket “pöszén”, a gyerek kell kijavítsa, helyesen kiejtenie a szavakat.
2. A pedagógus elsorolja az alaptábla képeit, 2-3-at kihagy, a gyereknek a végén meg kell mondani mi maradt ki, ezáltal fejlődik a figyelem, memória.
3. Előzőhöz hasonló, amikor 2-3-at helytelenül ejt ki, a végén a gyerek mondja mi a hiba, és helyesen mond ki.
4. Lépegetős: a pedagógus megmondja a kép helyét (pl. felső sor 2.), a gyerek megnevezi, aztán megnevezi, mi van alatta, fölötte, balra stb., ezáltal fejlődik a téri tájékozódás.
5. A pedagógus jellemzőt mond az egyik képről: pl. Mi az, ami kicsi és gyors?, Nevezd meg a háztartási eszközt!, Melyik a folyadék tárolására szolgáló edény?, ebből a gyerek kitalálja mire gondolt, és kimondja a szót. Fejleszti a beszédértést, fogalmi gondolkodást.
6. A szókártyákat csigavonalban az asztalra rakjuk, a gyermekek a dobókockával dobnak, és a megfelelő számú képre lépnek. A feladattól függően teljesítik a feladatot: megneveznek, szótagolnak, leírják a szót, mondatot alkotnak szóban, írásban.
7. Mit visz a kishajó?- Összekevert kép- vagy szókártyákból kell válogatni, kérelem szerint. A tárgyrag helyes használata is jól gyakorolható ezáltal.
A munkacsoport tagjai:
Csatlós Erzsébet, Erdei Ildikó, Fodor Emőke, Kasza Gabriella, Tasi Ottilia, Szabó Gábor, Török Edit
© 2019