A komplex mozgásterápia egy pedagógiai fejlesztőeljárás, amely jól használható a tanulási nehézségek megelőzésére. A naponta csoportosan végzett mozgássorok a következő területeket fejlesztik: nagymozgások, térérzékelés, egyensúly, szem-kéz koordináció, dominanciák, auditív (hallás utáni) megkülönböztetés, finommozgások alapozása.
Tanítók: Pál Krisztina (Hagyományos osztály), Bakos Ágnes és Tasi Ottilia (Lépésről lépésre osztály)
Az én Temesvárom – tehetséggondozó program keretében Bartha Csaba mentor online műhelyt tartott a médiáról, azon belül a rádiózásról.
A jelenlevők betekinthettek a rádiózás rövid történetébe, a hanganyag megvágásának módjába és megismerhették a különböző rádiós műfajokat.
A Temesvároson megjelent egy interjú Apró Julianna tanító nénivel. Többek között arról beszélgetett vele Molnos Ildikó, hogyan lehet ötvözni a fegyelmet a jókedvvel és lazasággal, illetve hogy néznek ki a gyerekek mindennapjai a Lépésről lépésre osztályban.
Emlékeztető – péntek éjfélig várjuk a második forduló megoldásait.
Sok sikert a versenyzőknek!
Az én Temesvárom – tehetséggondozó program keretében Balla Lóránt, az irodalom műhely vezetője tartott interaktív foglalkozást Jelen és múlt találkozása az irodalom és a média nyelvén címmel. A műhelymunka keretében Ady Endre Temesvárral való kapcsolatát, annak történetét dolgozták fel (Ady Endre mint a temesvári ítélőtábla díjnoka, Ady Endre és a temesvári Weisz Ferencné Kossák Aranka szerelmi története) sajtóműfajok (hír, bulvárhír), irodalmi műfajok (élménybeszámoló, SMS, búcsúvers) és szituációs játékok (bekérdező – kizárólag kérdő mondatokkal való párbeszéd) segítségével.
Köszönjük a csodaszép falfestményt Câmpianu Mónika óvó néninek.
A Palóc Társaság októberben 26. alkalommal hirdetett tanulmányíró pályázatot a magyar kultúra napja tiszteletére, három korcsoportban: általános, illetve középiskolások, valamint felnőttek számára. A megadott tíz téma valamelyikében összesen 88 pályamunka érkezett a Felvidékről, Magyarországról, a tágabb értelemben vett Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról. A temesvári pályázók közül dr. Balla Lóránt, a Bartók Béla líceum magyartanára elnyerte fődíjat a felnőtt korosztályban. Lehőcz László beszélgetett vele.
A Palóc Társaság októberben 26. alkalommal hirdetett tanulmányíró pályázatot a magyar kultúra napja tiszteletére, három korcsoportban: általános, illetve középiskolások, valamint felnőttek számára. A megadott tíz téma valamelyikében összesen 88 pályamunka érkezett a Felvidékről, Magyarországról, a tágabb értelemben vett Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról. A temesvári pályázók közül Stan Lilla Alíz, a Bartók Béla líceum végzős diákjának pályamunkáját különdíjjal jutalmazta a zsűri. A választott téma kapcsán nemcsak a dolgozatról, hanem további terveiről is beszélgetett vele Lehőcz László.
1. 19. századi falfestmények az iskola új ebédlőjében
A Temesvár-Józsefváros Római Katolikus Plébánia egykori épületének falán, amelyet nemrégiben felújítottak, amelyben ma a Bartók Béla Elméleti Líceum konyhája és ebédlője működik, két történelmi csatát megörökítő falfestmény látható a 19. század elejéről. A falfestmények a magyar reformkor szellemiségét, törekvéseit tükrözik. A városi tulajdonban lévő épület 1832-ben Bojtos Imre mérnök tulajdonában volt, aki Szikora Döme makói iskolamester, műkedvelő festőre bízta háza ékesítését. Szikszai Sándor makói rajztanár 1833-ban készítette el az olajfestményeket. Az egyik képen Zrínyi Miklós Szigetvárról való kirohanása (1566) látható. A másik festményen a catalaunumi csata (451) látható. (A római Aetius és a vizigót Thorismund egyesült hadai 451-ben Catalaunumnál megverték Attila hunjait.) Továbbá két másik festmény töredékei is megmaradtak a falakon: egy tűzhányó kitörése és egy fába sújtó villám. A felújításkor Bajkó Attila képzőművész alkotta meg a régi falfestmények megörökítésének módját a mai képzési teremhez.
2. 20. századi magyartanár bronz domborművei
Péter Dezső, az intézmény egykori magyartanára, nyugdíjazása után számos rézdomborművet készített. Ebből hármat az iskolának ajándékozott, melyek jelenleg a tanári szobában láthatók. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb A szarvassá változott fiúkat ábrázolja, ihletője Bartók Cantata Profana műve.
Péter Dezső magyartanárról azok a kollégák, akik ma az iskolába tanítanak azt mesélik, hogy nagy Ady Endre rajongó volt, rendezői oklevéllel is rendelkezett, ő javasolta, hogy Szabó Ferenc tanítóbácsi tánccsoportjának neve BOKRÉTA legyen (1998-ban alakult meg a tánccsoport). Több darabot is rendezett és színre vitt az iskola színpadán. Szívügye volt a Zolti/Zoldi tábor is és sokat kirándult.
3. Bartók Béla és az iskola
Iskolánk épületében, melyet Székely László tervezett kilencven éve, 1971-ben alakult meg a magyar tannyelvű középiskola, majd 1977-től az intézmény 2-es számú Matematika-Fizika Líceum néven működött. Az 1989-es decemberi fordulat eredményeképpen 1990-ben újraalakult az önálló magyar iskola és az akkori tanárok, diákok Bartók Bélát választották névadónak. 1991-ben került sor az iskolatámogató Bartók Béla Alapítvány megalakulására, majd 1994-ben megszólalt a Bartók Béla Suli-rádió és 2012-ben újraalakult a Bartók Diákszínpad.
Iskolánk egyik csodálatos alkotása Jecza Péter (1939–2009) magyar emlékműszobrász Bartók Béla portréját ábrázoló domborműve, melyet 2006-ban a névadó születésének 125. évfordulóján avattak fel.
A sepsiszentgyörgyi születésű Jecza Péter szobrászművész a temesvári Pedagógiai Főiskolán, ill. a Temesvári Egyetem rajztanárképző karán tanított (1963–1979), majd a temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézet Építészeti Karának adjunktusaként formatant adott elő. 1963-tól rendszeresen szerepelt a Temes megyei és az országos kiállításokon, öt nagyméretű faszobrát a Velencei Nemzetközi Biennálén mutatta be, 1979-ben pedig a Ravennai Nemzetközi Szobrászati Biennálén aranyéremmel tüntették ki Dante világa című kompozícióját. Monumentális alkotásai ékesítik a temesvári Ifjúsági Művelődési Ház homlokzatát, a karánsebesi új kórház előtti teret, valamint az orsovai és újszentesi római katolikus templomok külső falait és belső terét. Előszeretettel mintázta meg az irodalom, a tudomány és a történelem jeles egyéniségeinek jelképpé lényegülő vonásait (pl. Dózsa György, Kőrösi Csoma Sándor, Franyó Zoltán).
Régiónkban számos köztéri művét csodálhatjuk: Bartók Béla mellszobra (Nagyszentmiklós, 1993), Bolyai János emlékműve (Temesvár, 1993), Franyó Zoltán mellszobra (Temesvár, 1996) In memoraim 1989– emlékmű (Temesvár, 1997), Klebelsberg Kunó mellszobra (Pécska, 2000), Trefort Ágoston mellszobra (Buziásfürdő, 2001).
A magyar kultúra napja alkalmából
Összeállította: Balla Lóránt
A Lépésről lépésre IV. osztály január 21-én, pénteken ünnepelte meg a hétszázadik iskolanapot. Délelőtt a kisdiákok bemutatták ötletes százas gyűjteményeiket, megfogalmazták, leírták kívánságaikat, megtekintették és megbeszélték A Hókirálynő című Andersen mesét, majd egy kézműves foglalkozás keretében elkészítették közös alkotásukat, a Hókirálynőt ábrázoló plakátot, melyre száz hópelyhet ragasztottak. Téli dalok éneklése közben hópelyheket vágtak ki, ebéd után lerajzolták kedvenc mesejelenetüket, és meghallgatták Antonio Vivaldi Tél című hegedűversenyét.
A nap végén a tanító nénik egy meglepetéssel jutalmazták meg a gyerekeket.
Köszönjük szépen a szülői közösség támogatását!
Apró Julianna és Stan Orsolya tanító nénik
Pillanatképek Az én Temesvárom – tehetséggondozó programról.
A legutóbbi műhely témája a mentális térképészet volt. Vajon milyen városkép él bennünk? Hogyan jeleníthető meg a hely szelleme? Mit jelent az észlelt tér grafikus leképezése?
Műhelyvezető: Erdei Ildikó
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. A magyar irodalomban a Himnusz párversének tekintik Vörösmarty Mihály 1836-ban írt Szózat című költeményét, hazafias ódáját. A két költemény a magyarság nemzeti énekévé vált.
Az ünnep alkalmából szeretettel megosztjuk Borbély Apor Levente (Kölcsey Ferenc: Himnusz) és Fóris Zoltán (Vörösmarty Mihály: Szózat) VIII.B osztályos tanulók szavalatát, amellyel részt vettek az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett Himnusz és Szózat Szavalóversenyen, Szabadkán, 2021. dec. 18-án.
https://www.facebook.com/BartokBelaElmeletiLiceum/videos/653301796101883
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. A magyar irodalomban a Himnusz párversének tekintik Vörösmarty Mihály 1836-ban írt Szózat című költeményét, hazafias ódáját. A két költemény a magyarság nemzeti énekévé vált.
Az ünnep alkalmából szeretettel megosztjuk Borbély Apor Levente (Kölcsey Ferenc: Himnusz) és Fóris Zoltán (Vörösmarty Mihály: Szózat) VIII.B osztályos tanulók szavalatát, amellyel részt vettek az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett Himnusz és Szózat Szavalóversenyen, Szabadkán, 2021. dec. 18-án.
https://www.facebook.com/BartokBelaElmeletiLiceum/videos/348810620157206
Megjelent a Sziporka diáklap legújabb száma. Ebben a lapszámban összegyűjtöttük a kisdiákjainak írásait, rajzait, rejtvényeit, összegeztük a fontosabb eseményeket. A nyári mesetábor közös meséje és a hozzá tartozó társasjáték is megtalálható benne. Ugyanakkor egy kihívással is készültünk az alkotókedvű gyermekek számára. A versenyfelhívás részleteiről a gyermekújság hátoldalán lehet olvasni. Lapozzátok, olvassátok jókedvvel!
Szerkesztők: Bakos Ágnes Mónika és Kasza Gabriella
A lap megjelenését támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT
A III. osztályosok természettudományokból a héten a víz halmazállapotváltozásairól tanultak. Kihasználva a didergős napokat, nem volt szükségük másra, csak egy kis vízre s türelemre s a 0 Celsius-fok alatti hőmérséklet segítségével csodás jégkorongokat varázsoltak elő.
Tanítók: Balázs Melinda és Kasza Gabriella
