1. 19. századi falfestmények az iskola új ebédlőjében

A Temesvár-Józsefváros Római Katolikus Plébánia egykori épületének falán, amelyet nemrégiben felújítottak, amelyben ma a Bartók Béla Elméleti Líceum konyhája és ebédlője működik, két történelmi csatát megörökítő falfestmény látható a 19. század elejéről. A falfestmények a magyar reformkor szellemiségét, törekvéseit tükrözik. A városi tulajdonban lévő épület 1832-ben Bojtos Imre mérnök tulajdonában volt, aki Szikora Döme makói iskolamester, műkedvelő festőre bízta háza ékesítését. Szikszai Sándor makói rajztanár 1833-ban készítette el az olajfestményeket. Az egyik képen Zrínyi Miklós Szigetvárról való kirohanása (1566) látható. A másik festményen a catalaunumi csata (451) látható. (A római Aetius és a vizigót Thorismund egyesült hadai 451-ben Catalaunumnál megverték Attila hunjait.) Továbbá két másik festmény töredékei is megmaradtak a falakon: egy tűzhányó kitörése és egy fába sújtó villám. A felújításkor Bajkó Attila képzőművész alkotta meg a régi falfestmények megörökítésének módját a mai képzési teremhez.

 

2. 20. századi magyartanár bronz domborművei

Péter Dezső, az intézmény egykori magyartanára, nyugdíjazása után számos rézdomborművet készített. Ebből hármat az iskolának ajándékozott, melyek jelenleg a tanári szobában láthatók. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb A szarvassá változott fiúkat ábrázolja, ihletője Bartók Cantata Profana műve.

Péter Dezső magyartanárról azok a kollégák, akik ma az iskolába tanítanak azt mesélik, hogy nagy Ady Endre rajongó volt, rendezői oklevéllel is rendelkezett, ő javasolta, hogy Szabó Ferenc tanítóbácsi tánccsoportjának neve BOKRÉTA legyen (1998-ban alakult meg a tánccsoport). Több darabot is rendezett és színre vitt az iskola színpadán. Szívügye volt a Zolti/Zoldi tábor is és sokat kirándult.

 

3. Bartók Béla és az iskola

Iskolánk épületében, melyet Székely László tervezett kilencven éve, 1971-ben alakult meg a magyar tannyelvű középiskola, majd 1977-től az intézmény 2-es számú Matematika-Fizika Líceum néven működött. Az 1989-es decemberi fordulat eredményeképpen 1990-ben újraalakult az önálló magyar iskola és az akkori tanárok, diákok Bartók Bélát választották névadónak. 1991-ben került sor az iskolatámogató Bartók Béla Alapítvány megalakulására, majd 1994-ben megszólalt a Bartók Béla Suli-rádió és 2012-ben újraalakult a Bartók Diákszínpad.

Iskolánk egyik csodálatos alkotása Jecza Péter (1939–2009) magyar emlékműszobrász Bartók Béla portréját ábrázoló domborműve, melyet 2006-ban a névadó születésének 125. évfordulóján avattak fel.

A sepsiszentgyörgyi születésű Jecza Péter szobrászművész a temesvári Pedagógiai Főiskolán, ill. a Temesvári Egyetem rajztanárképző karán tanított (1963–1979), majd a temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézet Építészeti Karának adjunktusaként formatant adott elő. 1963-tól rendszeresen szerepelt a Temes megyei és az országos kiállításokon, öt nagyméretű faszobrát a Velencei Nemzetközi Biennálén mutatta be, 1979-ben pedig a Ravennai Nemzetközi Szobrászati Biennálén aranyéremmel tüntették ki Dante világa című kompozícióját. Monumentális alkotásai ékesítik a temesvári Ifjúsági Művelődési Ház homlokzatát, a karánsebesi új kórház előtti teret, valamint az orsovai és újszentesi római katolikus templomok külső falait és belső terét. Előszeretettel mintázta meg az irodalom, a tudomány és a történelem jeles egyéniségeinek jelképpé lényegülő vonásait (pl. Dózsa György, Kőrösi Csoma Sándor, Franyó Zoltán).

Régiónkban számos köztéri művét csodálhatjuk: Bartók Béla mellszobra (Nagyszentmiklós, 1993), Bolyai János emlékműve (Temesvár, 1993), Franyó Zoltán mellszobra (Temesvár, 1996) In memoraim 1989– emlékmű (Temesvár, 1997), Klebelsberg Kunó mellszobra (Pécska, 2000), Trefort Ágoston mellszobra (Buziásfürdő, 2001).

 

A magyar kultúra napja alkalmából

Összeállította: Balla Lóránt