Ma zártuk le az idei Műhelytábort.

A két nap alatt, amit Zolton töltöttünk, a múlttol, a jövőig kalandoztunk, ami által meggyőződhettünk arról, hogy mennyire fontos jelennek lenni iskolánk, és diáktársaink életében. Vagyis méginkább

Terveztünk, képződtünk, beszélgettünk, vívni tanultunk, játszottunk és a végére még kis is fáradtunk, a buszon mindenki aludt…a sofőr bácsit leszámítva.

Új tagjainkat hivatalosan is beavattuk, habár még csak mostantól következik a DÖK-ös létnek a java.

Köszönjük az önkéntes/szervezők munkáját, a kedves kísérő tanároknak az ottlétet és a sok segítséget, amit háttérven végeztek, az igazgatónőnek a közös, tartalmas beszélgetéseket és kiigazító szavait, a sofőr bácsiknak, hogy elvittek és elhoztak minket, Márknak a helyszíni segítségeket és egy úttal a Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület -nek is, hogy eszközeiket, felszerelésüket használhattuk, és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház -nak a történelmi ruhákat, nélkülük nem sikerült volna így, ilyen formában megszervezni és megtartani az MMXXII MŰHELYTÁBOR-t.

Itt vannak a jó hangulatú képek, habár fel sem érnek azzal, ami ott volt, Zolton, 2022, okt. 8-9 között, néhány órával ezelőtt.